150 € alatti belső értékű, az IOSS - OSS rendszerben bejelentett csomagok vámkezelésével kapcsolatban.
A Megbízó a beküldött adatlapja alapján kéri a szolgáltatót, hogy a feltüntetett szolgáltatásokat végezze el.
A szolgáltató az adatlapon feltüntetett azonosító számra hivatkozva igazolja vissza a kért szolgáltatásokat.
Az adatlap elküldése nem minősül automatikusan megbízásnak.
Az általános szerződési feltételek az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága által
KIS ÉRTÉKŰ KÜLDEMÉNYEK BEHOZATALA ÉS KIVITELE - AZ E-KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ HÉACSOMAG "Iránymutatás a tagállamok és a kereskedelem számára"
címen kiadott feltételeket veszik figyelembe.
Az általános szerződési feltételek és a képviseleti jogosultság tekintetében az iránymutatásban meghatározottak alapján járunk el, kiemelten kezelve az alábbi kivonatolt szabályokat.
(Az oldal alján az iránymutatás teljes tartalma letölthető)
Szerződés, megbízás tárgya:
Harmadik országból importált, 150 eurót
meg nem haladó belső értékű, IOSS - OSS rendszerben bejelentett kis csomagok teljes körű vámkezelési folyamatának lebonyolítására.
Fogalmak
- Csomag: 150 eurót meg nem haladó értékű küldemény (kis értékű
áru).
Webáruház: Egy olyan harmadik országos platform,
(más néven: webshop, e-shop) weblap,
ami termékeket értékesít és akár IOSS bejelentő is lehet.
- Vámügynök: Más
szóval a vámjogi képviselő, nyilatkozattevő vagy más, vámfelügyeleti hatósági
tevékenységet végző közvetítő. Aki a csomagok vámkezelését közvetlenül végzi.
- Csomagválogató Központ: Az a létesítmény, ahol a vámhatóság által kijelölt csomagok válogatása folyik a vámeljárás részeként.
Importőr: Az EU-ban letelepedett magánszemély, aki a 150 euró
alatti csomag szállítására és kezelésére adott megbízást a webáruháznak.
Az importőr megbízást ad és kijelölheti a postai
szolgáltatót/gyorspostai fuvarozót/más vámügynököt,
hogy a nevében és érdekében nyújtsa be a vám-árunyilatkozatot.
A postai szolgáltató/gyorspostai fuvarozó, vámügynök közvetlen képviseletet láthat el és
erre a célra választhatja a H7 adatkészletet tartalmazó vám-árunyilatkozatot.
- IOSS bejelentő: Harmadik országokból importált termékek távértékesítését végző értékesítő vagy vélelmezett értékesítő jelöl ki a héa megfizetésére kötelezett és az egyablakos importügyintézési rendszerben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelős személyként.
Megbízó: Az a harmadik országos webáruház/szállítmányozó/gazdasági társaság, aki közreműködik a logisztikai láncban és vámkezelésben.
A megbízó rendelkezik az importőr által közvetlen vámjogi képviseleti
megbízással.
Megbízott: Hexa-Team
Hexa-Coop Szövetkezet
Adószám: 10930692-2-16 / EORI/VPID: 0000010180
5000 Szolnok Kőrösi út 43.
Hexa-Com Kft.
Adószám: 12311149-2-16
5000 Szolnok Kőrösi út 43.
Hexa-Correct Kft.
Adószám: 28947772-2-13
2700 Cegléd Külső-Jászberényi út 3.
EDM Europe Kft.
Adószám: 24945321-2-13
2700 Cegléd Külső-Jászberényi út 3.
Általános működési szabályok
(Kivonat : KIS ÉRTÉKŰ KÜLDEMÉNYEK BEHOZATALA ÉS KIVITELE - AZ E-KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ HÉACSOMAG "Iránymutatás a tagállamok és a kereskedelem számára" című kiadványból)
A vámügyeket érintő héaszabályok
A kis értékű importált termékek héamentességének megszüntetése és a behozatali
héa beszedésére vonatkozó különös szabályozások
A 10/22 EUR behozatali héamentességi küszöbérték megszüntetésével 2021. július 1-
jétől az EU-ba behozott valamennyi termék - értékétől függetlenül - héaköteles lett.
A kis értékű termékekre vonatkozó behozatali héamentesség megszüntetésével együtt
a jogszabály két egyszerűsítést vezetett be az 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű
küldemények utáni behozatali héa beszedése tekintetében, nevezetesen a
következőket:
(1) az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvvel módosított héairányelv XII. címe 6.
fejezetének 4. szakaszában meghatározott egyablakos importügyintézési rendszer
(IOSS); illetve
(2) az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvvel módosított héairányelv XII. címe 7.
fejezetében meghatározott különös szabályozás.
Ezek az egyszerűsítések a jövedéki termékekre nem alkalmazhatók.
Egyablakos importügyintézés (IOSS)
Az első rendszer egy egyablakos importrendszer, amely lehetővé teszi az értékesítő
számára, hogy közvetlenül vagy egy erre a célra kijelölt közvetítőn keresztül egyetlen
tagállamban teljesítse az összes héakötelezettséget (bevallási és fizetési kötelezettség).
A fogyasztó által az értékesítés időpontjában az értékesítőnek fizetett héát vagy maga
az értékesítő, vagy annak közvetítője havonta, az IOSS-en keresztül benyújtott
egyetlen héabevallás útján vallja be és fizeti meg. Ennek eredményeként a termékek
EU-ba történő behozatala héamentes. Az IOSS a közvetlenül importált termékeket
saját honlapjukon keresztül az uniós fogyasztók számára értékesítő eladók vagy az
ilyen értékesítést megkönnyítő piacterek/platformok számára áll rendelkezésre.
Az IOSS használata nem kötelező, de a vállalkozások számára bizonyos adóügyi és
vámügyi ösztönzők miatt megfontolandó.
Havi jegyzék a behozatal összértékéről IOSS héa-azonosítószámonként.
A tagállamoknak IOSS héa-azonosítószámonként havi jegyzéket kell készíteniük a
területükön megvalósult azon behozatalok összértékéről, amelyek tekintetében a
behozatalkor érvényes IOSS héa-azonosítószámot adtak meg.
Vonatkozó vámrendelkezések
Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomagban meghatározott 10/22 EUR behozatali
héa-küszöbérték eltörlése kétségtelenül olyan változás, amely a legnagyobb hatással
van a vámalakiságokra mind a közigazgatási szervek, mind a gazdálkodók számára. E
rendelkezés értelmében 2021. július 1-jétől az EU-ba behozott valamennyi
kereskedelmi áru - értékétől függetlenül - héaköteles.
Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag végrehajtása szükségessé tette a
vámjogszabályok módosítását. A harmadik országból az EU-ba, importált valamennyi
termék utáni héa beszedésének biztosítása érdekében szabad forgalomba bocsátásra
vonatkozó vám-árunyilatkozatot kell benyújtania 150 EUR-t meg nem haladó belső
értékű küldemények esetében is. Ezen túlmenően a hasonló üzleti tevékenységet
folytató gazdálkodók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében
módosításra került az Uniós Vámkódex által meghatározott keretrendszer (vagyis az
UVK-FJA 143a. cikke és a B. melléklet H7. oszlopa), hogy valamennyi személyre
azonos jogok és kötelezettségek vonatkozzanak.
Ami a behozatal összértékének IOSS héa-azonosítószám szerinti havi felsorolására
vonatkozó kötelezettséget illeti, az UVK-VA módosításra került azzal a céllal, hogy
jogalapot biztosítson a vonatkozó héa-információknak a Felügyelet rendszer
keretében történő rögzítésére és cseréjére (az UVK-VA 55. cikke, valamint a 21-01.,
21-02. és 21-03.2 melléklete).
Az UVK-FJA és az UVK-VA további módosításainak célja a kapcsolódó
vámalakiságok egyszerűsítése és egyes rendelkezéseknek az új héaszabályokhoz való
hozzáigazítása volt. Ezek a következőkre terjednek ki:
1) a kis értékű küldemények szabad forgalomba bocsátásáért felelős illetékes
vámhivatal, amennyiben az IOSS-t nem alkalmazzák - az UVK-VA 221.
cikkének (4) bekezdése,
2) átmeneti intézkedések a kis értékű küldeményekre vonatkozó vám-árunyilatkozat
alkalmazására abban az esetben, ha a nemzeti informatikai rendszerek
korszerűsítése 2021. július 1-jéig nem készül el - az UVK-FJA 143a. cikkének (3)
bekezdése,
3) a postai szolgáltatókra vonatkozó átmeneti intézkedések abban az esetben, ha nem
állnak rendelkezésre előzetes elektronikus adatok - az UVK-FJA 138. cikkének f)
pontja és 141. cikkének (3) bekezdése, valamint ha az IOSS-t vagy a különös
szabályozást nem alkalmazzák.
Fogalommeghatározásokés fő vámfogalmak
Belső érték
Az e-kereskedelemre vonatkozó új héaszabályok különös szabályozást vezettek be az
150 EUR-t meg nem haladó értékű küldeményekben érkező termékek utáni behozatali
héa kiszámítására. Az alkalmazott koncepció a vámmentességről szóló rendelet (az
1186/2009/EK rendelet - VMR) szerinti elhanyagolható értékű küldemények
vámmentességének küszöbértékén alapul. Emellett 2021 júliusától a tagállamoknak
érvényesítési mechanizmust kellett beépíteniük a vám-árunyilatkozatokat feldolgozó
rendszerbe (nemzeti behozatali rendszerek) annak ellenőrzése érdekében, hogy az
egyes kis értékű küldemények szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámárunyilatkozatokat (az UVK-FJA B. mellékletében szereplő H7 adatkészletet)
jogszerűen alkalmazzák-e.
A fentieket figyelembe véve a vámjogszabályok jogilag kötelező erejű
fogalommeghatározást vezettek be erre a fogalomra, amely biztosítja az EU-n belüli
harmonizált végrehajtást, és a vámmentességi küszöbérték tekintetében alkalmazott
megközelítésre épül. Ez a fogalommeghatározás mind a vámokkal, mind a héával
összefüggésben érvényes a 150 EUR küszöbérték alkalmazására, függetlenül az
alkalmazott héaszabályozástól.
Az UVK-FJA 1. cikkének 48. pontja kimondja, hogy "a belső érték:
a) kereskedelmi áruk esetében: az Unió vámterületére irányuló kivitel céljából
történő értékesítéskor maguknak az áruknak az ára, amely nem tartalmazza a
szállítási és biztosítási költségeket, kivéve, ha azok szerepelnek az árban, és nincsenek külön feltüntetve a számlán, sem azokat az egyéb adókat és díjakat,
amelyek a vámhatóságok által bármely vonatkozó dokumentumból megállapíthatók;
b) nem kereskedelmi jellegű áruk esetében: az az ár, amelyet az Unió
vámterületére irányuló kivitel céljából történő értékesítés esetén magukért az árukért
kellett volna fizetni. A szállítás és a biztosítás költségei mellett minden egyéb olyan kapcsolódó költséget,
amely nem tükrözi maguknak a termékeknek az értékét, szintén ki kell zárni a belső
értékből, amennyiben azokat a számlán külön-külön és egyértelműen feltüntetik (pl.
szerszámozási költségek, licencdíjak, exportadó stb.).
Az "egyéb adók és díjak" kifejezés minden olyan adóra vagy díjra vonatkozik,
amelyet az áru értéke alapján vagy a szóban forgó árukra kivetett adó vagy díj
kiegészítéseként vetnek ki.
Ami a nem kereskedelmi jellegű árukat illeti, a fogalommeghatározást ugyanúgy kell
értelmezni, mint a kereskedelmi áruk esetében, vagyis maguknak az áruknak az
értékeként, kizárva az UVK-FJA 1. cikke 48.a) pontjában már említett minden egyéb
költséget, adót vagy díjat.
Egyetlen küldemény és kis értékű küldemény
A VMR 23. cikkének (1) bekezdése tekintetében, amely meghatározza az
"elhanyagolható értékű küldemény" fogalmát, a kis értékű küldemények olyan
termékeket tartalmaznak, amelyek belső értéke behozatalkor nem haladja meg a
150 EUR-t.
A "küldemény" kifejezés tekintetében az ugyanazon feladó által ugyanannak a
címzettnek egyidejűleg feladott és ugyanazon szállítási szerződés (pl. házi fuvarlevél,
légi fuvarlevél, S10 vonalkód) hatálya alá tartozó árukat egyetlen "küldeménynek"
kell tekinteni.
Következésképpen az ugyanazon feladó által ugyanannak a címzettnek feladott olyan
árukat, amelyeket külön-külön rendeltek meg és szállítottak el, külön küldeménynek
kell tekinteni még akkor is, ha ugyanazon a napon, de külön csomagként érkeznek a
postai szolgáltatóhoz vagy a rendeltetési hely szerinti gyorspostai fuvarozóhoz.
Ugyanígy az ugyanazon személy által együtt megrendelt, de külön feladott árukat
külön küldeményeknek kell tekinteni.
Ezt a meghatározást azonban a vámellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések (az Uniós
Vámkódex 46. cikke) sérelme nélkül kell alkalmazni. A vámhatóságok minden olyan
ellenőrzést elvégezhetnek, amelyet szükségesnek ítélnek a vámszabályok betartásának
biztosítása és végső soron az Unió tradicionális saját forrásainak védelme érdekében.
Postai küldemények
Az UVK-FJA 1. cikkének 24. pontja értelmében a postai küldemény a következő
feltételeknek megfelelő termékeket tartalmaz:
- a levélküldeménytől eltérő áru3
,
- postacsomagban vagy csomagküldeményben található és
- az Egyetemes Postaegyesület (UPU) rendelkezéseinek megfelelően postai
szolgáltató felelősségére vagy postai szolgáltató által került továbbításra.
A teljesség kedvéért, az UVK-FJA 1. cikke 25. pontjának meghatározása szerint a
postai szolgáltató "valamely tagállamban letelepedett, a tagállam által az Egyetemes
Postaegyezmény által szabályozott nemzetközi szolgáltatások nyújtására kijelölt
szolgáltató".
Gyorspostai küldemények
2020-ban az UVK-FJA módosítása az 1. cikk 46. pontjában bevezette a gyorspostai
küldeményekben lévő áruk fogalommeghatározását: a "gyorspostai küldemény"
gyorspostai fuvarozó által vagy annak felelősségére szállított egyedi küldemény.
Emellett, az UVK-FJA 1. cikke 47. pontjának meghatározása szerint a "gyorspostai
fuvarozó": olyan gazdálkodó, amely csomagok meghatározott időn belül / határidőre
történő begyűjtését, szállítását, vámkezelését és kézbesítését végzi, és a szolgáltatás
nyújtása során a tételek hollétét nyomon követi, és azok felett az ellenőrzést
fenntartja.
Postai tranzit
Zárt küldeményben történő továbbítás
A postai küldemények akkor minősülnek zárt küldeményben továbbítottnak, ha a
küldeményeket egy kijelölt tranzitfuvarozóhoz küldik, hogy azokat a kijelölt
tranzitfuvarozó küldeményeivel egy időben, de külön gyűjtőcsomagokban átirányítsák
a rendeltetési hely kijelölt fuvarozójához. Általános szabályként a származási és a
tranzit hely szerinti fuvarozók egymással egyeztetve bonyolítják le a zárt
küldeményben történő továbbítást.
Nyitott küldeményben történő továbbítás
A nyitott küldeményben történő továbbítást akkor alkalmazzák, ha a mennyiségek
nem indokolják a zárt módon történő továbbítást. A rendeltetési országba irányuló
küldeményeket (kötegelt leveleket, csomagokat) bele kell foglalni a kijelölt harmadik
fél (tranzit) fuvarozó részére feladott gyűjtőcsomagokba (általában zsákokba).
Az árutovábbításra kijelölt fuvarozó ezt követően a nyitott módon továbbított
küldeményt és a saját küldeményét is a saját gyűjtőcsomagjába helyezi. Nem küldhető
nyitott tranzitszállítmány azokba a rendeltetési országokba, ahol a postai
küldemények tömege (egy napon belül több küldeményt küldése esetén)
küldeményenként vagy naponta meghaladja a három kilogrammot, és nem
használható ez a megoldás M tasakok4 esetében sem.
A zárt küldeményben történő továbbításhoz hasonlóan a származási és tranzit hely
szerinti fuvarozók is egymással egyeztetve bonyolítják le a nyitott küldeményben
történő továbbítást.
Az iránymutatás célja és alkalmazási köre
Mivel a vámjogszabályok jelentősen megváltoztatták a kis értékű küldemények
behozatalára és kivitelére vonatkozó vámalakiságokat, rendkívül fontos, hogy
valamennyi érintett fél (például a vám- és adóhatóságok, az elektronikus felületek, a
közvetlen webshop kereskedők, a postahivatalok és a gyorspostai fuvarozók, a
vámügynökök, a logisztikai szolgáltatók és az importőrök) az EU egész területén
helyesen és egységesen alkalmazzák a vonatkozó szabályokat.
1. A H7 adatkészletet tartalmazó vám-árunyilatkozatot bármely olyan személy benyújthatja, aki megfelel az Uniós Vámkódex 170. cikkében foglalt feltételeknek.
2. A nyilatkozattevő lehet: az importőr (vagyis a címzett, amely általában - de nem feltétlenül - azonos
a vevővel) saját nevében és érdekében, vagy képviselő (vagyis postai szolgáltató, gyorspostai fuvarozó, vámügynök vagy hasonló) az Uniós Vámkódex általános feltételei szerint.
3. A képviselet típusától függően a képviselő eljárhat a képviselt személy nevében és érdekében (közvetlen képviselet) vagy a saját nevében és a képviselt személy érdekében (közvetett képviselet).
4. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámkezeléskor a vámhatóságok megkövetelhetik, hogy a képviselő mutassa be a képviselt személy által adott képviseleti felhatalmazást. Azok a képviselők, akik a felhatalmazásukat nem tudják igazolni, vagy nem nyilatkoznak arról, hogy képviselőként járnak el, úgy tekintendők, mint akik saját nevükben és saját érdekükben járnak el, és teljes felelősséggel tartoznak az érintett vám-árunyilatkozatért.
5. A vámkezelési folyamat felgyorsítása érdekében már a vásárláskor, például a fuvarozási lehetőségek kiválasztásakor kérhető ilyen felhatalmazás. Ajánlott továbbá, hogy a felhatalmazás kiterjedjen az áruk vámkezelésével kapcsolatos valamennyi alakiságra, beleértve a vám-árunyilatkozat esetleges módosítását vagy érvénytelenítését is. Ez az általános iparági gyakorlatban a következő: Az importőr kijelöli a postai szolgáltatót/gyorspostai fuvarozót/más vámügynököt, hogy a nevében és érdekében nyújtsa be a vám-árunyilatkozatot. A postai szolgáltató/gyorspostai fuvarozó közvetlen képviseletet lát el, és erre a célra választhatja a H7 adatkészletet tartalmazó vám- árunyilatkozatot.
6. A vám-árunyilatkozat benyújtásához az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges valamennyi adatnak a vám-árunyilatkozatot benyújtó személy rendelkezésére kell állnia. Az árunyilatkozat csak akkor fogadható el, ha az összes adatot tartalmazza. Amikor a vám- árunyilatkozatot egy másik személy érdekében nyújtják be, a vámjogi képviselőknek (beleértve a postai szolgáltatókat, gyorspostai fuvarozókat vagy hasonlókat is) meghatalmazással kell rendelkezniük (az Uniós Vámkódex 19. cikke).
7. A vámjogi képviselőként rendszeresen eljáró gazdálkodók esetében a vámhatóságok az UVK19. cikkének (3) bekezdésével összhangban eltekinthetnek attól, hogy az adott képviselő minden egyes alkalommal bizonyítékot mutasson be a meghatalmazásáról. Még abban az esetben is, ha nem kötelező bizonyítékot bemutatni, a képviselőnek meghatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy képviselői minőségben eljárjon az érintett személy érdekében (azaz annak a személynek - például az importőrnek - az érdekében, aki jogosult egy másik személyt meghatalmazni arra, hogy az az ő érdekében eljárjon). Más szavakkal: az érintett személynek előzőleg kifejezetten bele kellett egyeznie abba, hogy más képviselje, vagy vélelmezhetőnek kell lennie annak, hogy - miután lehetőséget kapott álláspontjának kifejezésére azt illetően, hogy saját maga kívánja-e bejelenteni az árukat, vagy másik vámjogi képviselőt kíván kijelölni - a szóban forgó személy beleegyezett a meghatalmazásba.
8. Amennyiben az Uniós Vámkódex szerinti képviselő nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik ilyen meghatalmazással, vagy nem nyilatkozik a képviseletről, úgy kell tekinteni, hogy saját nevében és érdekében jár el, és teljes körű felelősséggel tartozik az érintett vám-árunyilatkozatért.
A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámkezeléskor a vámhatóságok megkövetelhetik,
hogy a képviselő mutassa be a képviselt személy által adott képviseleti felhatalmazást. Azok
a képviselők, akik a felhatalmazásukat nem tudják igazolni, vagy nem nyilatkoznak arról,
hogy képviselőként járnak el, úgy tekintendők, mint akik saját nevükben és saját érdekükben
járnak el, és teljes felelősséggel tartoznak az érintett vám-árunyilatkozatért
Amikor a vámárunyilatkozatot egy másik személy érdekében nyújtják be, a vámjogi képviselőknek
(beleértve a postai szolgáltatókat, gyorspostai fuvarozókat vagy vámügynököt is)
meghatalmazással kell rendelkezniük (az Uniós Vámkódex 19. cikke). Mindazonáltal
még abban az esetben is, ha nem kötelező bizonyítékot bemutatni, a képviselőnek
meghatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy képviselői minőségben eljárjon az érintett
személy érdekében (azaz annak a személynek - például az importőrnek - az érdekében, aki
jogosult egy másik személyt meghatalmazni arra, hogy az az ő érdekében eljárjon).
Más
szavakkal, az érintett személynek előzőleg kifejezetten bele kellett egyeznie abba, hogy más
képviselje, vagy vélelmezhetőnek kell lennie annak, hogy - miután lehetőséget kapott
álláspontjának kifejezésére azt illetően, hogy saját maga kívánja-e bejelenteni az árukat, vagy
másik vámjogi képviselőt kíván kijelölni - a szóban forgó személy beleegyezett a
meghatalmazásba. Amennyiben a képviselő nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik ilyen
meghatalmazással, úgy kell tekinteni, hogy saját nevében és érdekében jár el, és teljes körű
felelősséggel tartozik az érintett vám-árunyilatkozatért.
9. Megbízó az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező magánszemély által megrendelt és kifizetett árut a harmadik országban működő web platformján/web áruházában értékesítette és azt az EU-n kívülről közvetlen szállítja/szállíttatja. Az importőr a web platformon/web áruházában történő regisztrációnál vagy a vásárlásnál elektronikusan nyilatkozott.
10. Az általános szerződési feltételeket megismerve és megértve, Megbízó kijelenti, hogy rendelkezik az importőr elektronikus megbízásával, melyben felhatalmazták, hogy a megvásárolt termék kezelését, szállítását, vámkezelését az importőr nevében és érdekében végezze/végeztesse el a csomag kézbesítése előtt.
